Történelem

Az építkezés nehézségei

Szoba kilátással az ország tetején

Építészeti szempontból is rendkívül érdekes, úgynevezett hegyi bivakszállást építenek be a most felújított Péter-hegyese kilátóba Galyatetőnél. A 990 méteres magasságban fekvő puritán, de árammal és wifivel ellátott három szobát tavasszal nyitják meg az átépített és megmagasított kilátótorony tetejében.

 

A kilátó átépítését tervező Vass-Eysen Áronnal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatójával a torony tövében találkoztunk. A régóta túrázó építész már diplomamunkáját is a magyarországi turistaházak megszámlált napjairól írta. 2012-ben bízták meg a kilátótól kétszáz méterre levő galyatetői turistacentrum újjáépítésének megtervezésével.

 

Mint mondta, a tervezéskor alapvetően a régi turistaház lehetőségeit vizsgálták Kovács Csaba építésztársával, de beleszerettek a nem messze álló, akkor még lerobbant állapotú kilátóba. És végül a Magyar Természetjáró Szövetség elnökével, a székesfehérvári focicsapat által ismert Garancsi Istvánnal belobbizták az uniós projektbe.

 

A 960 méter magasan álló Péter-hegyese kilátó 1934-ben épült, öt évvel megelőzve a galyatetői Nagyszálló átadását. Eredeti magassága 17 méter volt, 2013-ban még ronda vasketrec óvta a tetején a turistákat a kizuhanástól. A tetőteraszra rozsdás és rozoga belső csigalépcsőn lehetett feljutni, a kilátást több oldalról is akadályozták a környező fák koronái.

 

Vass-Eysen Áront emlékezete szerint rögtön megragadta a torony szép, négy az egyhez aránya. Az építészek fantáziája beindult, tudták, ahhoz, hogy a kilátót használhatóvá tegyék, meg kell magasítani. Először fatoldásban gondolkodtak, később pedig a belső csigalépcső folytatásában. Hamar kiderült azonban, hogy a lépcső már nem felel meg a mai építésügyi szabályzásnak (OTÉK), túl keskeny.

 

Ezért külső lépcsősorban kellett keresni a megoldást. Így találták ki a külső kettős lépcsőspirált (egy felkaptatóknak, egy pedig a lefelé érkezőknek), amit a kiszélesített acélszerkezetre húzott  rozsdamentes, kézi fonású sodronyból készült hártyával borítottak. A torony belseje így felszabadult, és el lehetett benne helyezni a magasításhoz szükséges betongerendákat, valamint a föld alatt is egy erősebb alapot kapott az építmény. (A torony statikai tervezése egyébként Puskás Balázs nevéhez fűződik, akinek apja tervezte a galyatetői Nagyszállót a II. világháború előtt.)

 

A 13 méteres vasbeton magasítással, valamint az acélszerkezetes kiszélesítéssel megmaradt a torony négy az egyhez aránya is. Mint Vass-Eysen Áron mondta, szánt szándékkal döntöttek a manapság divatos látszóbeton mellett: fontos volt a korszellem megjelenése mellett az is, hogy időtálló anyagból készüljön a toldás. Menet közben jöttek rá, hogy a magasítással képződött három olyan belső helyiség a torony tetején, amiket jól ki lehetne használni.

 

Így jött az ötlet, ha már úgyis túrázók használják a tornyot, legyen három puritán szoba, amit szállásként használhatnak. Az úgynevezett bivakszállás egyelőre még elképzelés, az építtető csak később kapja meg rá a hivatalos engedélyt. A tervek szerint a majdnem ezer méteren levő helyiségek faderékaljain háromszor öt hálózsákos turista fér el. A földre helyezett farácson kívül más bútorzat nincs a szobákban.

 

A fal nyers beton, rajta kerek kajütablakokkal, amelyeket színes üvegek fednek. A helyiségben két lámpa van. Egyet bentről lehet felkapcsolni, a másik programozható, és ha nincs vendég, este automatikusan felkapcsol. A torony ezáltal éjszaka érdekes díszfényeket kap, de mint a tervező elmondta, arra azért vigyáztak, hogy ne legyen fényszennyezés. Bár a berendezés puritán, a szállásokat konnektorral és wifivel látják el. A helyiségek szintén kerek, hobbitlak-ajtóhoz hasonlító bejáratai sem öncélúak, azért lettek ilyen formájúak, hogy a lépcsősornál ne kelljen külön pihenőket kialakítani.

 

Biztos nagy vitát vált majd ki a kilátótorony aljában elhelyezett beléptetőkapu. Molnár Tamás, a turistacentrum és a kilátó üzemeltetési vezetője elmondta, hogy még nem meghatározott, pár száz forintos belépőjegyet szednek majd, amit a torony karbantartására fordítanak. A lehetséges bivakszállások árai sincsenek még kialakítva, de várhatóan hazai viszonylatban sem lesznek drágák. A kilátótorony felújítására összesen 70 millió forintot költöttek, uniós támogatás felhasználásával.

 

A turistacentrumnak és a kilátótoronynak külön Facebook-oldala van, ezeken lehet követni a két beruházást a tavaszi megnyitásig.

 

Forrás:

index.hu / Tenczer Gábor

Évtizedekig csak vegetált az eredetileg mátrai andezitből készült épület, amelyet nem kímélt az idő vasfoga. 2014-ben munkagépek, építőmunkások jelentek meg a területen, hogy a régivel harmóniában egy minden igényt kiszolgáló, modern épület születhessen meg mintegy 50 tonna betonvas, 12 km gyengeáramú vezeték, 24 km villamosvezeték felhasználásával. A 770 négyzetméter alapterületű turistaházban 52 fő pihenheti ki a kirándulás fáradalmait, az étterem 70 éhes vendéget tud fogadni.

 

Az építészeknek számos nehézséggel kellett megküzdenie az épületek tervezésénél és megújításánál: például a kilátónál kérdés volt, hogy a 13 méter magas látszóbeton magasítás miatt meg fog-e állni, ezért ki kellett bélelni az épületet egy vasbetonszerkezettel, így került kívülre a dupla lépcsőspirál, amely a kétirányú közlekedést szolgálja. A Turistacentrumnál hőszigetelni kellett az öreg épületet, de ha kívülről történik mindez, akkor eltakarták volna a ház legfontosabb karakterét, a mátrai andezitet, ezért a belső oldalon, az épület régi részében kellett megoldást találni, és csak ott lehetett kivinni a burkolatot, ahol új részeket építettek a házhoz.

Az építési folyamat megmérettetései mellett az eredmény mégis egy olyan építészeti együttes lett, amelyben mindenki megtalálhatja az igényszintjének megfelelő szolgáltatást és jól érezheti magát.

Szép kártya elfogadóhely

Copyright © 2015

Magyar Természetjáró Szövetség

Minden jog fenntartva

Az Országos Kékkör nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése

Azonosító szám: ÉMOP-2.1.1/A-12-k2-2012-0002